Elsősegély leégésre

2017, augusztus 3 - 16:17
Tejföl helyett sok víz, C-vitamin és aloe vera – ezt ajánlja a napégés gyors kezelésére a Debreceni Egyetem bőrgyógyász-onkológusa. Extrém erős napsugárzáskor pár perc alatt leéghetünk, ami hosszú távon súlyos bőrbetegségeket okozhat, a bőr védelme így akár életet is menthet.

A napégés klinikailag valójában nem sokban különbözik attól, mint amikor valaki leforrázza magát: enyhébb esetben bőrpír jelenik meg, jellemzően 3-6 órával a napozás után. Súlyosabb napégés esetén a bőr nemcsak kipirosodik, hanem hólyagos és hámfosztott lesz.

- Már egy rövid séta alatt is könnyen leéghetünk, különösen olyan extrém napsugárzásban, mint amit a napokban is tapasztalunk. A nagyon magas UV sugárzás a világos bőrűeknél mindössze 5-10 perc alatt napégést okozhat, de fényvédelem nélkül a sötétebb bőrűek is már 15-20 perc után leéghetnek -  figyelmeztet Kiss Borbála, bőrgyógyász-onkológus.

A Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinika tanársegédje szerint a bőr nem felejt és minden egyes leégés maradandó nyomot hagy a bőrben: többszöri, főleg a gyermekkori napégés hosszú távon a bőr ráncosodásához, pigmentfoltok megjelenéséhez vezethet. A megelőzés kulcsfontosságú, mert a felgyorsult öregedés mellett a napégés jelentősen növeli a nem-melanoma bőrtumorok gyakoriságának kockázatát és nagyobb a melanoma kialakulásának az esélye.

A bőrgyógyász javaslata szerint már a bőrünket fedő szellős, könnyű ruházattal, a kalap és napszemüveg használatával is elejét vehetjük a leégésnek, a fényvédő krémekkel pedig megnyújthatjuk bőrünk természetes UV szűrő-képességének időtartamát.

- A naptejek faktorszáma tulajdonképpen azt jelzi, hogy hányszorosára nő az az időszak, amit még leégés nélkül a napon tölthetünk, de ez függ a bőrtípustól is, ezért még az 50 faktoros krémmel is 1-2 óránként érdemes újra bekenni magunkat. Fontos, hogy napozás előtt legalább fél órával már használjuk, mert a naptejekben lévő kémiai alkotóelemek – amelyek elnyelik a fény energiáját – a bőr mélyebb rétegeiben jutva fejtik ki hatásukat, ehhez viszont idő kell. A fényvédőkben ma már olyan fizikai anyagok is vannak, amelyek azonnal hatnak, mert visszaverik a fényt a bőr felszínéről – mondja Kiss Borbála.

A Klinikai Központ szakembere a szülőknek az tanácsolja, hogy a gyerekek, csecsemők érzékeny bőrét kizárólag számukra kifejlesztett naptejjel védjék. Ezekben a készítményekben ugyanis fizikai filtereket használnak, melyek nem allergizálnak, a felnőtteknek szánt naptejek viszont a kicsik bőrének kialakulatlan védőpajzsán átjutva károsak lehetnek. Tejföl, joghurt, sör vagy paradicsomszeletek a bőrre – ezek a legnépszerűbb házi praktikák napégésre. A bőrgyógyász azonban egyiket sem javasolja, mert bár lehet, hogy enyhítik a bőrfájdalmat, olyan baktériumokat tartalmazhatnak, amelyek a bőrbe jutva fertőzést okozhatnak és fokozhatják a gyulladást.

- Bármilyen mértékű a leégés, a legfontosabb a sok víz és C-vitamin fogyasztása, hűvös helyen pihenés. A bőrön keresztül folyadékot veszít az, aki leégett a napon, ettől ki is száradhat, ezért legalább 2,5-3 liter vizet meg kell innia. A fájó bőrnek jólesik a hűtés, de ezt csakis kézmeleg vízzel tegyük, mert a nagyon hideg víz összehúzza az ereket és fokozza a károsodást. A bőr fájdalmára kiváló hatásúak a gyógyszertárban fellelhető készítmények, valamint aloe vera és enyhe szteroid tartalmú gyulladáscsökkentőt is használhatunk. Hámfosztottsággal járó napégésre pedig ezüst és antibiotikum tartalmú krémeket szoktunk javasolni - sorolja a kezelési lehetőségeket Kiss Borbála.

Egy súlyos leégés a gyerekeknél akár sokkot is okozhat, megzavarhatja a keringést, így ha a napégés hólyagképződéssel jár, nagyobb bőrfelületet érint, valamint rossz közérzettel társul, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, akár felnőttként is. A Klinikai Központban egyébként jellemzően a napégés hosszú távú következményeivel találkoznak a szakemberek, de szinte minden nyáron kezelnek egy-két súlyosan leégett beteget a Bőrgyógyászati Klinikán.

 

Hőség az ügyeleten

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában a sürgősségi betegellátó osztályon az extrém meleg miatt az elmúlt napokban megközelítőleg 10 százalékkal nőtt a betegforgalom.

- Leginkább ájulás, mellkasi fájdalom, szívritmuszavar miatt kerültek betegek a klinikára, de a magas és alacsony vérnyomásban szenvedőknél is fokozódtak a tünetek - tájékoztatott Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Belgyógyászati Intézet Sürgősségi Orvostani Tanszékének vezetője.

A DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház sürgősségi betegellátó osztályán az elmúlt napokban 10-15 százalékkal emelkedett a betegforgalom.

- Jellemzően vérnyomás-ingadozás, ájulás, szívelégtelenség miatt kerülnek be a betegek. Az idős embereknél gyakori a kiszáradás az extrém melegben - mondta Kovács Csilla, a DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztály osztályvezető főorvosa.


Sajtóiroda - MM